Az 1976-os, budapesti születésű Kucsera Tamás Gergely (KTG) közéleti karrierje a hallgatói önkormányzatban (HÖK) kezdődött, kapcsolatrendszerének legértékesebb része is innen ered. Elsőéves a Pázmány Péter Katolikus Egyetem szociológia szakán, amikor beválasztják a kari HÖK-be. 1997–1998-ban a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) választmányának, majd elnökségének a tagja. Ő az első a szervezet elnökségében az egyházi felsőoktatási intézmények hallgatói közül, jegyzi meg Skultéty Tamás akkori elnök (aki egyébként most vette át a Nézőpont Intézet leányvállalatát, a Kutatópont Kft.-t). KTG pedig kihozza a legtöbbet a hallgatói önkormányzat kínálta lehetőségből: 1999–2000-ben ő a HÖOK elnöke.
| ||
E posztról sokaknak vezetett egyenes út a nagypolitikába. Egykori középiskolai évfolyamtársa – aki részben neki köszönhette, hogy utóda lett az elnöki székben –, Almássy Kornél az MDF-ben futott be emlékezetesen végződött pályát, a pár évvel korábbi (akkor még HÖKOSZ-) elnök Garamhegyi Ábel a fejlesztési minisztérium szakállamtitkára lett a Gyurcsány-kormányban, Szabó László 1999 és 2002 között az Ifjúsági és Sportminisztérium helyettes államtitkára volt, és idén júliusban egykori főnökét, Deutsch Tamást váltotta a paralimpiai bizottság élén, Wintermantel Zsolt pedig újpesti polgármester. Utóbbi nexus jól jött Kucserának, amikor 2010-ben rövid időre a partvonalon ragadt: az újpesti önkormányzat emberi erőforrás főosztályának lett a vezetője 2011-ig, amikor is az övé lett a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) főtitkári pozíciója.
Egy arisztokrata a HÖK-ben
A diákvezér Kucserára a nála néhány évvel idősebb, őt a HÖOK-ből ismerő Majó Zoltán (a Szegedi Tudományegyetem volt gazdasági igazgatója) úgy emlékszik, hogy „elnöki szerepvállalása egy igazi arisztokratához hasonlítható, aki a szimbolikus ügyeket kereste a hallgatói mozgalomban: azok a kérdések mozgatták, amik jelképessé válhattak elnöksége alatt. Azt viszont már nem tudom, az aprómunkát kire, illetve kikre bízta.” A nála fiatalabb Szávay István, aki most a Jobbik alelnöke (róla lásd: Két választás a bölcsész HÖK-ben, Magyar Narancs, 2012. május 24.), nemcsak a HÖOK-ból, hanem az akkor még diákszervezetként működő Jobbikból is ismeri Kucserát, amelynek mindketten tagjai voltak. Szávay szerint hősünk megfontoltan építette a karrierjét: elnökként ügyelt arra, hogy kizárólag pozitív kontextusban szerepeljen, továbbá kiváló előadói, jó meggyőzőképességét emelte ki. „Tipikus fideszes káder, annyiban azonban jobb, hogy adott esetben nem fél megmondani a véleményét” – jegyezte meg.
KTG a történelmi egyházak hallgatói önkormányzatai közötti együttműködést koordinálta, elnökként Várhegyi Attilával, a kultusztárca államtitkárával egyeztetett a HÖOK millenniumi programjairól. Szabó Andrea – az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának főmunkatársa, aki szintén a hallgatói mozgalomból ismeri Kucserát, és számos tudományos munkájukat, például a hallgatói önkormányzat történetéről szólót is együtt jegyzik – Majó Zoltán megfigyelését erősítve azt tapasztalta, hogy elnökként KTG kiválasztott egy az érdekképviseletnek fontos és szimbolikus kérdést, és azt a saját politikai térfelén is konfliktusokat vállalva, szakmai érvekkel, elvtelen kompromisszumok nélkül vitte végig. Ez az ügy a felsőoktatási törvény 1999-es módosítása volt, amely szerint az integrált felsőoktatási intézményekben a jogelőd intézmények hallgatói képviseletei máig mindenhol egyharmados aránnyal vehetnek részt a kari és egyetemi tanácsok (ma szenátusok) munkájában. Az eredeti fideszes javaslat egynegyedes arányra szorította volna vissza a HÖK-öket, mire KTG felvette a kapcsolatot az MSZP-vel és az SZDSZ-szel, Lezsák Sándoron keresztül az MDF-fel, a Surján László és Harrach Péter vezette Magyar Kereszténydemokrata Szövetséggel, a Fidesz kulturális munkacsoportjának vezetőjével, Sasvári Szilárddal – aki az Országos Felsőoktatási Érdekvédelmi Szövetség szervező titkára is volt –, a Fidelitas elnökével, Gyürk Andrással. Ezek után hosszadalmas tárgyalásokkal elérte, hogy Gyürk András, Rogán Antal és Révész Máriusz közös javaslattal módosította az eredeti Pokorni-féle elképzelést. Sokak szerint innen datálódik, hogy az egykori oktatási miniszterrel és annak miniszteri biztosával, későbbi államtitkárával, a szintén a hallgatói önkormányzatból érkezett Gál András Leventével nincs jó viszonyban. Igaz, utóbbi ezt kérdésünkre cáfolta, mondván, nem is emlékszik ilyen konfliktusra; sőt Kucseráról csak jókat mondott, okos, megfontolt, taktikus diákvezetőként írta le, aki „komoly kereszténydemokrata intellektuális háttérrel bír”.
Önéletrajza szerint több diplomával rendelkezik. A latin mellett angol, német, francia és spanyol nyelvismerete van. Először 2002-ben szociológiából diplomázott a Pázmányon, ugyanabban az évben az ELTE filozófia szakán folytatta korábbi tanulmányait, ahol 2005-ben szerzett oklevelet. 1999–2003 között az Általános Vállalkozási Főiskola vállalkozásszervezési, illetve nonprofit szakon közgazdaság-tudományi tanulmányokat is folytatott. A politikába elsősorban oktatási szakértőként kapcsolódik be, számos bizottság tagja, de tudományos publikációi is vannak e téren. A Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram Tanácsának tagja (1999–2002), a Magyar Ifjúsági Konferencia Állandó Bizottságának elnöke (1999–2002), az Országgyűlés oktatási és tudományos ügyek bizottságának, illetve ifjúsági és sportbizottságának állandó fideszes meghívottja. HÖOK-elnöki mandátumának lejárta után mégsem a nagypolitikában folytatja, hanem a Határon Túli Magyarok Hivatalának referatúravezetője lesz. KTG diákvezetőként is sokat foglalkozott határon túli ügyekkel, Szávay István szerint ő építette ki a HÖOK kapcsolatait az akkoriban megalakuló erdélyi és kárpátaljai magyar hallgatói szervezetekkel, és indította el a nagyváradi nyári egyetemet.
| ||
Kapcsolatainak másik részét a Fesztivál a határon főszervezőjeként szerzi. Az 1999-ben indult programsorozatról ezt írtuk akkor: „célja (…) a meghívott szereplők köréből ítélve egyértelműen az volt, hogy szellemi bázist varázsoljon a Fidesz mögé” (lásd: Ifjú gárdisták, MaNcs, 1999. szeptember 9.). Gyürk András volt a szervezőbizottság elnöke, és (az utóbb Tranzitra átkeresztelt) rendezvényeken rendre felléptek a vezető fideszes politikusok. Máig gyűjtőhelye a Kommentár folyóirat körének: Ablonczy Balázs történésznek, aki a közelmúltig a Párizsi Collegium Hungaricumot igazgatta, és heti válaszos testvérének, Bálintnak; a korábban a Balassi Intézetet vezető Hatos Pálnak, a terror házás Békés Mártonnak, Czibere Károlynak, aki az Emmi szociális ügyekért felelős államtitkára lett, és természetesen L. Simon Lászlónak. Kucsera egy ideig szerkesztője is volt a lapnak, és máig az a Tőkéczki László vezette Valóságnál, de dolgozott a Századvégnek is; most az MMA lapjának, a Magyar Művészetnek a társfőszerkesztője.
Polgári körök
A 2002-es választási vereség KTG tisztviselői karrierjét is megakasztja, de nem megy vissza az egyetemi szférába, hanem a bukott miniszterelnök mellé áll: főtanácsadója lesz a nehéz időkben. Részt vesz a polgári körök megszervezésében, de elmondása szerint a fő feladata a KDNP-vel való kapcsolattartás. Így lesz Varga Lászlónak, a KDNP elnökének is tanácsadója. Orbán ekkor húzza szorosra a gyeplőt a korábban rakoncátlankodó szövetségese nyaka körül. KTG azért jó erre a szerepre, mert élő kapcsolatai vannak a párt – pontosabban az akkor a Giczy György-féle KDNP-ből kilépett Magyar Kereszténydemokrata Szövetség – vezetőivel. 1997-től öt éven át Semjén Zsolt demonstrátora volt az egyetemen, Harrach Pétert is a „politika előtti világból”, püspöki kari munkatársként ismerte meg. Jól megérti magát az idősebb, tekintélyes vagy magukat annak gondoló emberekkel. (Ez a képessége manapság az MMA-nál is jól jön.) Az egyedüli gyermek Kucserának még unokatestvére sincs, így felnőttek (nagybácsik és -nénik, nagymamák, nagypapák) körében nő fel, akik felnőttként kezelik a tisztelettudó, de a véleménye mellett kiálló fiút. Egyébként, mint mondja, nem származik mélyen vallásos családból. Inkább olyasminek kell elképzelnünk, amit a szocializmus titkosszolgálata a reakciós jelzővel bélyegzett meg egykor; a családi ebédek alatt és után szó volt a magyar történelem iskolában nem tanított részeiről, de vasárnaponként nem jártak templomba – emlékezik vissza. A Szilágyi Erzsébet Gimnázium elvégzése után, 1994-ben az egyetem kiválasztásában sem a vallás a fő érv, hanem inkább az, hogy – mint fogalmaz – a Pázmány nagy ambíciókkal, erős tanári karral indult.
Összekötői feladata a Fidesz és a KDNP között nem tart sokáig; pedig akik akkortájt a miniszterelnök körül feltűntek, jórészt ma is meghatározó figurák a pártban. Nem tudjuk, hogy KTG-t kiszorították-e, vagy rájött, hogy a hardcore politika nem az ő világa; akárhogyan is, hátrébb lépett, és folytatta tanulmányait. 2003 végén egyéves képzésre utazott (Nizza, Berlin, a római La Sapienza, Rostock), amely 2004-ben okleveles nemzetközi szakértői képesítéssel zárult. Nem tagadja, Orbán Viktor támogatásával tudott a kiváló lehetőséggel élni, amit szokásához híven kifogástalan eredményekkel teljesített is.
Egyetem és frakció
Bár 2002-től 2006-ig a Fideszfrakció munkatársa, de emellett egyetemi karrierjére összpontosít. Még el sem végzi a filozófia szakot, jelentkezik és fel is veszik az ELTE doktori iskolájába. Témavezetője Ludassy Mária, aki úgy emlékszik vissza rá, hogy az egyik legjobb hallgatója volt. „Kár, hogy nem írta meg a disszertációját Suarezről, egy spanyol jusznaturalistáról. Azt hiszem, »odaátról« szóltak neki, hogy nemkívánatos hozzám írni PhD-t, még a XVII. századi természetjog-elméletekről sem” – mondja a professzor (aki egyébként a napokban utasította vissza Orbán Viktor vacsorameghívását). Mint mondja, KTG mindig katolikus-konzervatív nézeteket képviselt, nem váltott világnézetet, mint sokan mások a karrier kedvéért. Kucsera egyébként büszke is rá, hogy képes szót érteni, vitát folytatni tőle gyökeresen eltérő világképű emberekkel; publikációi között feltünteti a Bibó István Szellemi Műhelyben közölt, Jászi Oszkárról szóló tanulmányát is. Egykori professzora megjegyzésére reagálva kijelentette: szó sincs arról, hogy „fentről” szóltak neki, igaz, más magyarázatot sem ad arra, miért felvételizik a pécsi egyetem doktori képzésére, ahol 2010-ben summa cum laude doktorál politikatudományból. Doktori értekezését Az országos felsőoktatási hallgatói képviselet és a magyarországi hallgatói önkormányzati modell fejlődéstörténete 1988–2008 között címmel védi meg. Más esetben sem zavarja, hogy arról végezzen kutatásokat, aminek maga is részese volt. Például 2007–2010 között a Doktoranduszok Országos Szövetsége elnökségének tagja, főtitkára, majd elnöke, s közben több tanulmányban feldolgozza a doktori képzés történetét, a hallgatói érdekképviseletet. Írásaiban amúgy valóban képes távolságot tartani pozíciójától, és elemezni a saját tevékenységét is.
A 2006-os választások idején nincs a tűzvonalban; még márciusban Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének főtanácsadója lesz, akit a Fesztivál a határon szervezése során ismert meg. Háttéranyagokat szerkeszt, beszédeket ír, főnöke fellépéseit szervezi. Ott marad Vizi utóda, Pálinkás József alatt is, de úgy tudjuk, az új elnök valójában nem tartott igényt a munkájára.
A 2010-es Fidesz-győzelem sem röpíti a magasba; Szávay mellett mások is arra emlékeznek, hogy Kucserát 2010 után az új alkotmányt előkészítő bizottság titkárának kérték fel. Már ki is választotta kollégáit, ám a miniszterelnök néhány napos távollétét kihasználva Gál András Levente, a KIM akkori államtitkára megakadályozta a kinevezését. Kucsera nem cáfolja, de nem is erősíti meg e vélekedést. Gál András Levente szerint azonban nem volt szó személyes ügyről. „Akkoriban sok feladat volt, és sok jelentkező, Kucsera Tamás is jelentkezett a nagy presztízsű munkára, ám végül az a döntés született, hogy közjogászcsapat, a KIM közjogi kodifikációs szakterülete lássa el a titkársági teendőket.” KTG azonban nem lett kegyvesztett, hiszen a rövid újpesti önkormányzati kitérő után 2011-től a Fidesz legfontosabb kulturális projektjének, a Magyar Művészeti Akadémiának a vezetése várt rá.
A jövő embere
Az MMA rég vágyott kulturális térfoglalását sem alapító elnöke, Makovecz Imre, sem főtitkára, Kováts Flórián nem érhette meg. Makovecz 2010. szeptember 17-én, Kováts – Makovecz „hűséges és áldozatot nem ismerő munkatársa, a Kecske utcai akadémiai székház lelke”, ahogyan az MMA-nekrológ fogalmazott – október 2-án hunyt el. Kucserát, mint mondja, még régi ismerőse, az MMA nagybeteg főtitkára, Kováts Flórián választotta ki, amire Makovecz is rábólintott. Bár a főtitkárról az MMA-ban szavazás dönt, túl sok kétség nem volt afelől, hogy az alapító atyák jelöltje megkapja a bizalmat. Az új elnököt, Fekete Györgyöt, bevallása szerint KTG korábban nem ismerte személyesen. Sokan úgy látják azonban, hogy a kormány felől érkezett a jelölés, hiszen az MTA volt elnöki főtanácsadója és egykori HÖOK-elnök tudományszervezői és szervezetépítési tapasztalatai, munkabírása alkalmassá tették arra a feladatra, hogy egy civil szervezetből létrehozzon egy köztestületté váló intézményt.
A gimnáziumi és egyetemi évei kezdetén magánénekesi tanulmányokat folytatott ifjabb Domahidy Lászlónál, továbbá az egyetemen egy évig irodalmat, valamint esztétikát is hallgatott, de ettől eltekintve Kucserának sok köze nem volt a művészetekhez. KTG szerint az MMA főtitkársága mégis élete legszebb feladata. Nem érzi túlzottnak a szervezet térfoglalását, szerinte volt igény az MMA köztestületté válására, mert a korábbi, MTA-alapítású Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (SZIMA) nem vállalt „társadalmi feladatokat”. Bár nyitva hagyta a kérdést, hogy minden részletében ízlése szerint zajlott-e az építkezés, arra, hogy helyes lenne-e, ha az MMA rendelkezne a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) fölött is, azt válaszolta: „Ha az a kérdés, hogy az MMA kapjon állami feladatokat, azt mondom, igen; ha az, hogy monopóliumot szerezzen a kultúra igazgatásában, finanszírozásában, azt mondom: nem.” Azt viszont kívánatosnak tartja, hogy az NKA-kurátorok kinevezésében nagyobb szerepet kapjon az MMA. Kérdésünkre, hogy vannak-e véleménykülönbségek Fekete György és közte, azt mondta: ha nem látnak is mindent ugyanúgy, a szerepek világosak, az MMA vezetése az elnök feladata. Határozottan cáfolta a pletykát, miszerint az idős Fekete helyett valójában ő vezeti az MMA-t.
A szervezet tagjai, vezetői csak jót mondanak a főtitkárról. Fekete György valóságos panegirikuszt írt kérésünkre: „Kucsera Tamás a jövő embere. Kevés olyan közéleti tapasztalattal már rendelkező fiatal szakember van ugyanis, aki a múlt alapos megismerésének birtokában a jelen problémáit a kívánatos jövő irányába képes felvetni és megoldani. Ő ilyen. Az MMA-ban a létező kettős vezetői megosztás is eszerint alakult ki. Hálás vagyok a sorsnak, hogy az MMA jelképes szellemi épületének falait együtt építhetjük. Nélküle ez az embert próbáló munka – mondhatom – elképzelhetetlen volna. Kucsera Tamásra büszke az akadémia.” Mezey Katalin, az irodalmi tagozat vezetője szerint „ha bármelyikünk véleménye valamiben nem egyezik az övével, vagy mások hivatalos előterjesztéseivel, Tamás azonnal elkezdi keresni a modus vivendit”. Sokan fanyar, önreflexív humoráról is beszámolnak, de úgy tűnik, ezt csak közeli barátai számára tartogatja; legfőbb fegyvere a jelek szerint inkább az, hogy képes lyukat beszélni partnere hasába.
Az ő ambíciója volt, hogy az MMA-n belül létrejöjjön a Művészetelméleti Intézet. Vezetője, a jogász Kocsis Miklós KTG régi ismerőse, több közös tanulmányt is publikáltak. Kucsera nem tartja kudarcnak, hogy pályázat útján nem sikerült szakmai vezetőt találni az intézet élére, és noha pénz és épület is van a célra, mégsem működik. Szerinte a feladat egyelőre az intézmény felépítése.
Saját jövőjéről azt mondja, a 2016-ban lejáró ötéves mandátuma után, ha felkérik, vélhetően újra megméretteti magát. E kijelentés – mások szerint – annak a jele, hogy eddig nem kínálták meg új feladattal. Karrierjét az MMA ellen forduló egykori jó ismerőse, L. Simon László is blokkolhatja, ahogyan Lázár János köreibe sincs bejárása. Állítása szerint szűk volna számára a politikusi kabát, de hozzáteszi: egyelőre. Csupán 40 éves, energiái kifogyhatatlanok, legutóbb, 2013-ban szerzett diplomát közgazdász MBA szakon a Pécsi Tudományegyetemen, és ugyanabban az évben lett ott címzetes docens. A Magyar Tudományos Művek Tára 89 közleményét tartja számon 6 külső idézettséggel. Emellett három lányára is jut ideje, igaz, az ő gondjukat alapvetően felesége – egykori egyetemi évfolyamtársa – főállású anyaként viseli. Visegrádra nősült, ott él a család, ahol – több mint egy évtizedes ottlét után, egy időközi választás eredményeként – bekerült a városka függetlenekből álló képviselő-testületébe. Társadalmi megbízatású alpolgármesterséget is vállalt. 2014-ben újraválasztották.
